Az élet gazdagodik a szeretettel, mely veszendőbe ment.
Nem hívlak, hogy a házba kövess.
Jöjj végtelen magányomba, Szerelmesem!
A levél virágot fakaszt, amikor szeret.
A virágból gyümölcsöt termel, mikor szerelmes.
Szívem a világ partjához csapdossa hullámait és könnyeivel írja rá nevét e szóval: - szeretlek!
A nagy sivatag egyetlen fűszál szerelméért eped, de ez fejét rázza, kacag és elmenekül.