Katherine Woodward Thomas idézetek

Mindannyiunkban él egy közös történet arról, hogy miként is kellene működnie a romantikus szerelemnek, és ez a történet meglehetősen egyértelmű. Valahogy így megy: ha sokáig tart, akkor igazi szerelem. Ha nem tart ki, akkor nem is volt az. Vagy így van, vagy valamelyikünk baromira eltolta.

Elmúlt szerelem

Amikor tiszteletlenül beszélsz egykori társadról, nem csupán őt kicsinyled le, hanem magadat is.

Elmúlt szerelem

Az egyetlen módja annak, hogy túléld a bánatot, ha elveszítetted szerelmed figyelmét és vonzalmát, az, hogy ezt a vad és égető fájdalmat katalizátorként használod arra, hogy önmagadra ébredj, és motorként vigyen előre, hogy azzá légy, akivé lenni születtél.

Hűtlenség

Bármilyen nehéz lehet a szerelem árnyékos érzelmeit elviselni, gyakran legjobb békén hagyni a szíved. Ne akarj vasakarattal túl gyorsan megszabadulni a bánattól! Inkább adj időt a sírásnak, állj meg, és vedd észre, hogy a testednek milyen kétségbeesett szüksége van arra, hogy elénekelje szomorú dalát, anélkül, hogy erőszakkal túl akarj lenni rajta. Valami meg akar születni benned, és talán ezer könnycsepp kell ahhoz, hogy megtisztuljon.

Csalódás

A szakításban az a jó, hogy az élet térdre kényszerített. A bánat a fejed tetejére állított, és dühödten kiráz a lelkedből minden hazugságot, amelyben éltél. Minden félelem, amit a szőnyeg alá söpörtél, elbagatellizáltál vagy letagadtál, most egyenesen az arcodba bámul; minden alkalom, amikor lemondtál az erődről, megtagadtad, amit belül nagyon is jól tudtál, valaki más érzéseit és szükségleteit helyezted a sajátod elé, vagy megelégedtél valami kevesebbel az életben. Nincs hová bújni. Az élet erőszakkal felnyitott, és most kegyetlenül és könyörtelenül arra kényszerít, hogy továbblépj, fejlődj és növekedj.

Szakítás

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ...