Idézet

Mielőtt végképp elveszítlek,
még keresem arcod a levelek közt,
az ár sűrű sodrán.
S várom, hogy kísérjen arcod.
Játszottak velem az istenek.
Szelíden formált aranyos felhőt,
mi lényét percenként váltja,
kívántam karomba zárni.

Vagyok mint tó a gátak közt és hallgatok.
Rendjén volt talán, hogy elmentél.
Paolo Santarcangeli

Szakítás

Harmadik féltől származó sütiket (cookie-kat) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében, valamint sütikben tároljuk a beállításokat. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.