Idézet

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.
Charlotte Bronte

Szomorúság

Idézet elhelyezése saját honlapodon:

(Kattints bele a fenti dobozba, másold ki a kódot,
és illeszd be weboldalad forrásába!)

Idézet elküldése e-mailben:

(nem kötelező)

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ