Idézet

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Petőfi Sándor

Hűtlenség

Idézet elhelyezése saját honlapodon:

(Kattints bele a fenti dobozba, másold ki a kódot,
és illeszd be weboldalad forrásába!)

Idézet elküldése e-mailben:

(nem kötelező)

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ